Nyitottság a kultúrára. Orbán Viktor miniszterelnök a kiállításon. Fotó: Tuba Zoltán [origo]

Csütörtökön megnyílt a Szépművészeti Múzeum új, blockbuster-gyanús tárlata, a Cézanne és a múlt. Hagyomány és alkotóerő. A kiállítás az első hazai Cézanne-tárlat, amely a művész mintegy 100 eredeti festményével, grafikájával és akvarelljével igyekszik átfogó keresztmetszetet adni az életműről. A múzeum egyetlen saját Cézanne képe a Tálaló komoly társaságot kapott.

Amikor elmentünk a Kártyázók-sorozat egyik darabjának kicsomagolására, már sejteni lehetett - elnézve a félkész tárlatot -, hogy magyar viszonylatban művészettörténeti jelentőségű kiállítás épül. Geskó Judit művészettörténésznek, a Szépművészeti Múzeum 1800 utáni gyűjteményének vezetőjének, a kiállítás főkurátorának határozott koncepciója volt, hogy kontextusába helyezze az életművet, így számos nem Cézanne festette kép is ott lóg a Szépművészeti falán reflektorként világítva meg az életmű egy-egy darabját; mutatva, hogy miből táplálkozott Cézanne művészete. Az 1839-ben született autodidakta festő komolyan vette a régi tételt, miszerint mindannyian óriások vállán álló törpék vagyunk, és részletesen tanulmányozta a nagy elődök - mint például Raffaello, Michelangelo, Delacroix, vagy Camille Pissarro - munkáit.

A magyar Cézanne a kiállításon. A Tálaló (1874-1877)

Olyan jelentős művek érkeztek most Budapestre, mint a Montagne Sainte-Victoire a nagy píneával (1885-1887, Courtauld Institute of Art), vagy a Harlequin (1888-1890, National Gallery of Art, Washington), de több önarckép, csendélet - például a múzeum saját festménye, a Tálaló (1874-1877) - és a Fürdőzök verziói is várják a látogatókat, akik feltehetően több százezren lesznek majd.

A kiállítás főkurátora, Geskó Judit rendezte a 2004-es Monet és barátai, valamint a 2007-es Van Gogh Budapesten tárlatokat is. A Monet-kiállítás volt az első hazai blockbuster, amelyre 250 ezren voltak kíváncsiak, míg három évvel később Van Gogh budapesti szereplését már 500 ezren látták. Jelenleg is a Van Gogh-tárlat a csúcstartó látogatószám tekintetében, de szépen szerepelt a Magyar Nemzeti Galéria Munkácsy-kiállítása is 2005-ben: 360 ezren látták. A Műcsarnok Mesterművek - 400 év francia festészete / Fény és árnyék című kiállítására 300 ezer látogató volt kíváncsi 2004 végén és 2005 elején. Velük veszi most fel a versenyt a Cézanne-tárlat.

Dr. Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója a Tálalóról beszél a miniszterelnöknek

A kurátori munka a művész recepciójára is kiterjedt, az utolsó szekciót Cézanne felfedezésének, fogadtatástörténetének szentelte Geskó, az pedig egészen européer attitűd, hogy a kiállításhoz egy közel 1000 oldalas kétnyelvű katalógus is megjelent, amelyben amerikai, francia, brit és német Cézanne-kutatók tanulmányai szerepelnek. Sajnos még 2012-ben sem általános, hogy a magyar múzeumok az adott kiállításhoz komoly katalógust adjanak ki a megnyitóval egy időben, sokszor csak prospektusra futja az időből, a pénzből, a szakmaiságból. A Szépművészeti új kiállításával tehát nem csak Pissarro, Renoir és Monet barátja járt jól, de a közönség is sokat kap a belépőjegy áráért. 2013. február 17-ig nézheti meg magának.

Cézanne és látogatója. Önarckép, 1875 (Musée d'Orsay, Párizs)

A Montagne Sainte-Victoire a nagy píneával és Szőcs Gézával

Cézanne és a múlt. Hagyomány és alkotóerő. Szépművészeti Múzeum, 2012. október 26 – 2013. február 17.