Fotó: Hirling Bálint (Origo)

Augusztus elsején bezárt az Ernst Múzeum, a helyén néhány hónap múlva megnyílik a Robert Capa Központ, amelyet a magyar fotográfia hírnevének népszerűsítésére hoznak létre. A Múzeumban 28-án, vasárnap ért véget az utolsó kiállítás, Csurka Eszter A tengerpartra című tárlata. Az intézmény élére Kőrösi Orsolyát nevezik ki, aki öt éve igazgatja a Magyar Fotográfusok Háza - Mai Manó Házat. Az Origónak elmondta, hogy nem szakít eddigi munkájával a Capa Központ miatt, hanem „ésszerű munkamegosztásra, együttműködésre” törekszik a két intézmény között. Szerinte félreértés, hogy az új központ múzeum lenne, a Nagymező utcában egy Mai Manó Ház - Capa Központ fotográfiai "tengelyt" szeretne kialakítani. Nem mindenki örül azonban.


A központ megnyitást október 21-re tervezik, de Kőrösi Orsolya szerint a megnyitóval még csak éppen elkezdik kialakítani a központot. „Várhatóan szeptemberben kezdhetnek dolgozni a szakemberek, és nincs kizárva, hogy a megnyitásra csak félkész állapotba érünk” – mondta. A felújításokra és az idei gazdálkodásra 155 millió forintot kap a központ az Emberi Erőforrások Minisztériumától, 2014-ben 198 millió forint lesz a költségvetési támogatás. „Ehhez, különösen a rendezvényekre is tekintve, természetesen más forrásokat is kell még keresnünk” – mondta Kőrösi Orsolya.

Szerinte félreértés, hogy a Capa Központ múzeum lenne, mint mondja, nem múzeumi funkciókat gyakorol majd, hanem kortárs fotográfiai és kulturális rendezvénycentrum lesz.
„Nem kívánunk gyűjteményt létrehozni. Izgalmas, újat kereső, a tradíciókat is figyelő, de mindenképpen a mának és holnapnak szóló kiállításokat, és hozzájuk kapcsolódó, széles műfaji skálán mozgó rendezvényeket akarunk életre hívni” – mondta. A Capa Központnak kulthely szerepet szán, a kiállításokon kívül rendezvény helyszínnek és szánják és oktatásban is gondolkodnak. Az őszi kiállítási program már körvonalazódik, és szeretnék bevonni a szakmát is a központ fejlesztésébe, életébe.

Robert Capa sajtóigazolványa, Barcelona, 1939 (fotó: AFP)

A közel ezer darabból álló mesterkópia-sorozatot tartalmazó Capa-gyűjtemény jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeumban van, Kőrösi Orsolya szerint kár lenne ezen változtatni.  A Robert Capa-fényképeket 2009 januárjában közel 300 millió forintért vásárolta a magyar állam az International Center of Photography nevű New York-i intézettől, amely a magyar származású fotóriporter hagyatékát őrizte. A sorozatot az intézet alapítója, Robert Capa öccse, a szintén fotográfus Cornell Capa állította össze 1995-ben.

Nem töretlen az öröm

A Szabad Művész Csoport egy petíciót fogalmazott meg a Capa Központ létrejöttéről szóló döntés kihirdetése után, amit Robert Capa névvel írtak alá. A petícióban a szakmával való nyilvános egyeztetést, a vitákat hiányolják a kormány részéről.

A Szabad Művészek nehezményezik azt is, hogy a döntéshozók kész tények elé állították a közvéleményt és csupán egy kurta nyilatkozatban közölték a döntést. "Semmiképp sem vagyunk a Capa Központ ellen - szögezte le KissPál Szabolcs képzőművész a csoport nevében az Origónak -, de úgy érezzük, hogy nagy veszteség lenne, ha az Ernstben megszakadna az a 4-5 éves gyakorlat, mely a középgenerációs művészek életművét mutatja be, főleg a magyarokét. Miért egy olyan helyet kell megszüntetni, aminek pár éve volt egy szimpatikus arculatváltása?"

Nem értik azt sem, miért nem lehet a Kecskemétről amúgy is a leendő Múzeumi Negyedbe költözködő Magyar Fotográfiai Múzeumban elhelyezni a Capa-gyűjteményt, a Capa-branddel tovább növelve az új budapesti múzeum vonzerejét.

Fotó: Hirling Bálint (Origo)

A Szabad Művészek szerint az is problémás, hogy mivel nem került fel a netre, nem lehet tudni, ki fogalmazta meg azt a szakmai anyagot, ami alapján a központ létrejöttéről döntöttek, és mit is tartalmaz pontosan a koncepció. (Az erre vonatkozó kérésünket többi kérdésünkkel együtt megválaszolatlanul hagyta az EMMI, arra hivatkozva, hogy hamarosan sajtótájékoztatót tart a Capa Központról.)

Mivel a döntést igazoló szakmai vélemény nem került nyilvánosságra, a profilváltás részletei még az Ernst Múzeumhoz legközelebb álló szakemberek előtt sem világosak. Keserü Katalin művészettörténész, az Ernst Múzeum korábbi igazgatója éppen ezért nehezen is tud véleményt alkotni a változásokról. „Azt mindenesetre szívből sajnálom, hogy ezzel az Ernst, mint képzőművészeti kiállítóhely megszűnik, hiszen a múzeum egész, százéves története a képzőművészetről szól. A magyar képző- és iparművészet legvágyottabb kiállítótere volt” – mondja.

Szerinte a múzeum térszerkezete is – a hatalmas ablakokkal – képzőművészeti kiállításoknak kedvez, további példaként a tér olyan domináns elemeit említi, mint Rippl-Rónai József vagy Falus Elek színes ablakai. „Azt hiszem, a fotónak jobban illene egy új, modern kiállítótér” – mondja, utalva a magyar fotógyűjtemény leendő, a Múzeumi Negyedbe tervezett épületére.

Szerencsésebb, ha önálló

Az Ernst Múzeumot 1912-ben egy magángyűjtő, Ernst Lajos alapította azzal a céllal, hogy művészeti és történelmi gyűjteményét mindenki számára hozzáférhetővé tegye. A múzeum Fodor Gyula építész tervei alapján 1912-re épült fel szecessziós stílusban, jelenleg védett műemlék, így az átalakításának szigorú korlátai vannak. Az ötvenes évek elején a Műcsarnok - Kiállítási Intézményekhez csatolták, 2000-ben átszervezték, legutóbb 2007-ben került újra a Műcsarnokhoz. Működtetője azóta a Műcsarnok Nonprofit Kft., mellyel a kormány haszonbérleti szerződést kötött. Az Ernst Múzeum önálló gyűjteménye 2007-ben került a Műcsarnok leltárába, így a bezárással nem kell műtárgyakat elszállítani a Nagymező utca 8-ból – mondta az Origónak ezt már Gulyás Gábor, a Műcsarnok igazgatója.

Fotó: Hirling Bálint (Origo)

A Műcsarnok az épültet az Emberi Erőforrások Minisztériumának adja vissza, amely vélhetően ismét haszonbérleti szerződés formájában adja tovább a Capa Központnak (erről is megkérdeztük a minisztériumot, de nem kaptunk választ). „Magam részéről nem tartom katasztrófának, ha nem mi működtetjük a jövőben az Ernst Múzeumot. Sőt, igazából a nyugat-európai gyakorlat is azt mutatja, hogy szerencsésebb, ha egy ilyen intézmény önállóan működik. Annak nem örülnék, ha más funkciót töltene be, mint a Dorottya Galéria, amiből étterem lett” – mondta Gulyás. 

Az Ernst Múzeumban jelenleg négy ember dolgozik, ők a Műcsarnok alkalmazottjai. Van köztük olyan, aki a Capa Központban folytatja tovább, más még fontolgatja, hogy átmenjen-e az új intézménybe. „De az a veszély senkit nem fenyeget, hogy állás nélkül marad” – szögezte le Gulyás Gábor.